Feng Shui az építőiparban

Marton Erik régi kedves tanítványom. Személyes példája megismertet minket azzal, hogy micsoda változásokra vagyunk képesek emberi, szakmai szempontból egyaránt. Továbbá feltárul miként is kap ebben szerepet a Feng Shui ősi tudománya. 

Emlékszem a tanfolyam első perceire, mikor Erik bemutatkozásként röviden csak annyit mondott, hogy hosszú évek házassága után a felesége beadta a felmondását. Mára ez a szűkszavú férfi egy nyitott emberré érett. A legideálisabb riportalannyá, aki kérdések nélkül beszél önmagáról és sorsának állomásairól. Melyben hatalmas szerepet játszik immár tudatosan a Feng Shui tudománya is. Hogy miért a Feng Shui? Miért lett az Életem egyik vezérfonala? Mert az Eget köti össze a Földdel. A szellemi ismereteimet és a több, mint 5.000 éves tapasztalatot tudom hasznosítani a mai, gyakorlati életemben.

Élettörténetem a Feng Shui tükrében

Lakásainkat és irodáinkat általában számomra mindig fontos volt, hogy magam rendezhessem be. Még mielőtt birtokba vettünk volna bármilyen helyiséget, házat, akár vállalkozóként, akár a családommal, már előtte láttam magamban, hogy mire is van szükségünk és pontos elképzelésem volt arról, mit keresünk. Mikor gyerekként a szülői lakásban külön szobám lett, havonta rendeztem át, talán mert jobb megoldást láttam. Tehettem, mert a szobám 30m2 volt. Tehát tudtam a szekrényt oldalával a falra merőlegesen állítani és így csináltam 2 szobát az egyből. Akkoriban, ami születésemtől 30 éves koromig tartott, Budapest belvárosában laktunk. Az Astoria szálloda közelében, a Kossuth Lajos utcára merőleges Semmelweis utcában.20-as éveim elején a Magyar TV-ben dolgoztam a IV–es stúdióban, berendezőként. Megkaptam a forgatókönyvet, és ki kellett alakítanom a helyszínt. Főleg a külső helyszíneket. Az önállóságot, a sikereimet élveztem a stábbal, és a laza, de mozgalmas élet nagyon vonzó volt számomra. A sors nem így gondolta és egy autóbaleset képében helyre tett. Szerencsére azonnal tudtam, hogy mit szeretnék és felvételiztem a Gyógypedagógiai Főiskolára.

Pszichopedagógusként ép értelmű, felnőtt korú mozgássérültek tanulmányait, életútját egyengettem a pártállamban. Itt is volt módom pesthidegkúti otthonaikban lakásaikat speciális módon kialakítani. Sajnos ezt kényszerből abba kellett hagynom, politikai okokból. Így lettem már 1983-ban kényszervállalkozó. Szakcsoport, Kisszövetkezet, majd Kft követte ez.

Nyolcvanas évek a számítástechnika hajnala, a gépipar árnyékában

Akkoriban a vállalkozásom nem a harmónia megteremtéséről szólt. Bár akkor is úgy alakítottam ki az irodámat, hogy az az én arculatomnak megfelelő legyen. Ezzel szemben a magánéletemben igazi csodák történtek – ahogy ma mondják – a vonzás hatalma által.

A nyolcvanas évek elején megszületett két kislányom adta a motivációt, hogy a belvárosból a tiszta levegőjű peremkerületbe költözzünk. A belvárosban már akkor is lehetetlen volt élni két kis gyerekekkel. A babakocsit az úttesten toltam, mert a járdán az autók álltak és fújták a lányom arcába a kipufogó gázt. Hát azt mondtam – ezt nem! A feleségem csak annyit kérdezett, hogy „mit nem?”. De látta rajtam az elszántságot és végig hitt bennem. Végigcsináltuk! Méghozzá várakozás feletti sikerrel. Ahogy megálmodtam, olyan volt minden. Kertes, ősfenyőfás, század eleji stílusú, ikerházzá alakított, háromszobás, 84m2-es lakásba költöztünk, Mátyásföldre. A szobák belmagassága 3,8 m volt. Érdekessége pedig, hogy az előző lakásaim is ilyenek voltak!

Mindezt úgy, hogy kettőnknek fejenként 3500 Forint volt a fizetése pedagógusként. És persze megtakarításunk semmi sem volt! A 61m2-es tanácsi, negyedik emeleti lakásunkat cseréltük el egy 84m2-es, kertes tanácsira. A négyes lakáscserében mindenki boldog volt. Az a két és fél év külön könyvet töltene meg, hogy hogyan és milyen kitartással, hittel, mennyi idegeskedéssel, gondokkal kellett megküzdenünk. Ha ma visszagondolok erre az időre – sok mindent nem értek. Hogyan mertük, hogyan gondoltuk, mi tartotta bennünk a lelket, hogy egy irreális álom megvalósulhat?

Nagyon szép 8 évünk volt. A berendezésre visszagondolva akkoriban fogalmunk sem volt a Feng Shui-ról, mégis jól volt kialakítva. Szabályos, téglalap alakú lakás volt, ami elengedhetetlen az egyensúly eléréséhez. Már amikor beléptünk, tágas előszoba fogadott virágokkal, nagy ablakokkal a kertre. Ugyan később ezt átalakítottam, mert egybenyitottam a konyhával, és a belépőt egy falambériás paravánnal választottam le, ami nem ért a mennyezetig. A nappali is nagy volt. Az ülőgarnitúra és az akvárium a falnál volt a 4. Gazdagság, siker területen. Szemben az ablakok, rálátással az ajtókra. Tudvalevő, hogy ez milyen szerencsés elhelyezés, hívogató, barátságos fogadtatás a belépőknek, védelmet nyújtó az ott tartózkodónak. A gyerekek szobája és a hálószoba bejárata szabadon megközelíthetők, ott is nagy ablakok a kertre. Az egész lakásban szabadon keringett az energia. A lányaim a mai napig emlegetik, hogy nagyon szép gyerekkoruk volt ott.

Érdekességképpen elmondom, hogy a feleségem fa típus. Én pedig föld elemű vagyok. Tudvalevő, hogy a Feng Shui szerint a fa vágja a földet. Mégis, talán a szeretet miatt, az ellentétek inkább kiegészítőként működtek. A feleségem az időnkénti „beszólásai” rám inkább ösztönzőleg hatottak, mint lehúztak.

A kilencvenes évek az építőipar, az épületgépészet és a házépítés jegyében 

Hatalmas házat sikerült építenünk. A sógoromékkal kezdtük az ikerházat, de a végére a mienk maradt az a rész is. A ház alapja szabályos volt ugyan, de belül már nem éppen a harmónia jegyében volt elrendezve. Nagy belmagasságú nappali épült galériával, a hálók félszint eltolásokkal. A garázsok a ház földszintjén helyezkedtek el, és a belső lépcső a főbejárattal szemben íves volt.

Szóval tipikus, változatos, izgalmas elosztású szobákból állt, a házon átsöprő energiákkal, – ami a Feng Shui szerint -, a mi életünket is mozgalmassá tette. Persze most már tudom, hogy nincs baj ezzel, hiszen jó Tanítóm a Feng Shui iskolából megtanította: ha tudatában vagyunk a negatívumoknak, végül előnyünkre is fordíthatjuk azokat. Tehát alapban nincs jó és rossz.

Ha egy lakásban módunk van felismerni a körülményeket, és tudjuk, hogy ezek mit okozhatnak életünkben, akkor döntést tudunk hozni. Vagy változtatunk ezen, – akár szakmailag hozzáértő segítővel -, vagy felvállaljuk és együtt élünk vele. Van nekem erre egy mondásom, amit ilyen helyzetekre szoktam használni: „ami tetszik, nem biztos, hogy jó nekem”.

Feleségem érezte, hogy a ház, amiben lakunk, amit én építettem és álmodtam meg: nem jó. És ennek többször hangot is adott. Kifogásolta az elrugaszkodott életet. Persze akkor még nem fogalmazódott meg (vagy nem is tudtuk!), amit ma már tudunk, hogy a belső értékek hiánya okozott ekkora űrt. És ezt a hatalmas légüres teret sem a jól menő vállalkozás, sem a sikeresen felépített hatalmas ház, sem a pénzzel járó előnyők nem tudták betölteni. Lányaim személyiségfejlődésére sem hatott jól az életvitelem. Nagy nehézségeket okozott nekik. Mára szerencsére mégis szép szakmákat választottak: a pszichológia és a szociálpedagógia területén. A külső értékek szép pillanatokat is hoztak. Ennek ellenére ezekért a pillanatokért komoly áldozatokat hoztam. Nevezetesen: az érzelmekről mondtam le. Most már tudom. Ezekre a több évszázados civilizációkban fel vannak készülve. Ám nekünk, a kommunizmus után pár évvel, új volt a helyzet. És senki sem mondta vagy mutatta, hogy miként kell kezelni a mértéktartást, a belső értékeket és a fontossági sorrendet.

Az életünkben annyi változatosságot hozott, hogy már nem is volt módunk irányítani. Hiszen, amikor benne van az ember, arra sincs ideje, hogy végig gondolja: „jó-e ez nekem”. Ezt követően – mikor már nem volt mit építenünk a házunkban -, folytattuk két balatoni házzal.

Rendkívül jól sikerült a formája. Nem tudatosan, de mégis a Feng Shui szabályai szerint épült. Az egyiket azonnal, gond nélkül eladtuk. Míg a másikat, a mediterrán típusút, használtuk. Különösen télen. Ez a nagy mozgás persze jövedelmet is hozott. De mindegy volt mennyit, mert amennyi jött, az ment is.
A kilencvenes évek végére már egy komolyan működő épületgépészeti nagykereskedésem volt. Feleségem pszichológusként dolgozott, a magánpraxisa mellett. Az épületgépészetben mindig az újdonságokat kerestem. A vascsöves korszakban a rézcső, majd a műanyag csöves rendszerek következtek. Jókor voltam jó helyen, szokták mondani. Minden vásáron kiállítottam és jártam külföldet az új technikákért. Majd jött a fűtés és klíma láthatatlansága. „A hőmérséklet akkor tökéletes, ha észre sem veszed!” – ez volt a szlogenem. Az alacsony hőmérsékleten működő sugárzó fűtések – akár parkettával is -, vagyis a padló-, fal-, és mennyezetfűtések, és ezek szabályzása nagyon izgalmas kutató munkával járt. Természetesen a napkollektorok, az alternatív, megújuló, geotermikus, és szél energiák is a munkám részét képezik a mai napig.

A kétezres évek a design, a lakberendezés, a belsőépítészet, és a bútortervezés időszaka

Miután cégeim működtek, észrevétlenül irányt váltottam. Épületbelsőket kezdtem tervezni. Ez úgy indult, hogy gépészeti ügyekben kimentem helyszínekre, „okoskodtam”. Az építőipari tevékenységemben természetesen benne éltem a házak építésében, és először a praktikus ötleteimet szórtam, a szobák elhelyezkedése és egymáshoz való viszonyuk vonatkozásában, pl. a terasz és nappali kapcsolata.

Miután a megrendelőknek tetszettek a belsőépítészeti tanácsaim, ezért elvégeztem egy lakberendezői iskolát. Így a felújításoknál ma már használom az új designt és trendeket is. Nekem mindegy, hogy pl. neobarokk, minimál, vagy Art Deko stílus tetszik a megrendelőnek. Én csak az elfajult eklektikával nem tudok mit kezdeni. Ez olyan zajt csap, vagyis az ütköző, ellentétes energiák olyan feszültséget keltenek, hogy egy ilyen otthonban soha nem lesznek képesek megpihenni, újra töltődni.

Nagyon megszerettem ezt a munkát, hiszen alkotásaim a szemem előtt születtek meg, alakíthattam mások életét. Így alakult ki az újabb vállalkozásom: a lakás és házfelújítás, amit egyébként a mai napig művelek, persze komolyabb módosításokkal, fejlesztéssel, szemléletváltással. Itt már születőben volt bennem az a gondolat, hogy valami időnként mégis keresztbe tesz. A szépen, akár gazdagon kialakított környezettel, és belsővel rendelkező lakások, házak mit sem értek egy idő után a benne élőknek, mert sok embernek mégis kezdett elromlani az élete. Az egyiknél a házasság, a másiknál a vállalkozása ment tönkre, vagy betegség történt. A Feng Shui szerinti rossz elrendezések, a helyiségek és berendezések, a hiányterületek okozta problémák voltak ezek. Ma már persze tudom!

Én sem vagyok kivétel, és ez engem is utolért. Bizony a házunk keltette nagy mozgalmasságban már nem is találkoztam családtagjaimmal, feleségemmel, lányaimmal, szüleimmel. Tizenhárom évig éltünk itt. Az eleinte inspiráló energiák később már károssá váltak. Elbillent az egyensúly, és a sikereim ellenére sem éreztem jól magam. Nem volt egész az életem. Nem is az elmúlt 30 év csömörlött meg, hiszen mélyen szerettem a családomat. Csak hát elmentem mellettük, ha egyáltalán találkoztunk.

Akkoriban nekem már Floridában is volt két vállalkozásom. Ingatlaneladás felújítással és egy nemzetközi nyelviskola ügynökség. Mikor már egy bizonyos szinten megfogalmazódott bennem, hogy valami hiányzik, már késő volt. Minden megszerzett vagyonom és a szeretteim is elmentek. Feleségem is „felmondott”.

Ahogy ez lenni szokott a süllyedő hajónál, minden munkatárs vitte a vállalkozásaimból, amit lehetett. Ha itt voltam és mentettem, akkor ott süllyedt, ha átröpültem a másikra, akkor meg itt ment el minden. Így a családomra már nem maradt se időm, se energiám. Akármit tettem, nem sikerült, és ismét rá kellett jönnöm, hogy az életemet más – általam ismeretlen – erők is befolyásolják, éppen úgy, mint amikor a lehetetlen vágyaim is megvalósultak.

Az ember ilyenkor már felnéz az égre – ha előbb nem is. Az a tapasztalatom, hogy már csak akkor nézünk fel, ha már igazán baj van. ..És jó, ha legalább akkor felnézünk, bizonyíthatom. Ez a tipikus „balta effektus” – ahogy én nevezem ezt a helyzetet -, és működik. Amikor Isten csak kicsit vág meg a baltával, az ember egy szerencsétlen kis esetnek tartja, ezért csak futtában kötözi be. Ilyenkor Atyánk kénytelen komolyabban odacsapni, figyelmeztetés gyanánt, hogy értsük végre, nem vagyunk jó helyen. Ekkor már bosszankodunk, és ha már meg kellett állnunk, hát hibáztatjuk a Mindenhatót, hogy nem vigyáz ránk. De még mindig nem értjük… és ekkor jön a komoly vágás. Ez a vágás már akkora rést üt, hogy kénytelenek vagyunk megnyílni lelkileg, ha már fizikailag megnyíltunk. Ez egy szerencsés esemény lehet, mert ha még ekkor sem nyílunk meg a Teremtő felé, csak Ő a megmondhatója mi fog következni. Ma már, ha megbotlok a szőnyegben, figyelek, mert ez jel és nem paranoiás tünet, mint hittem. A magam eseményei és mások történései arra inspiráltak, hogy a nem látható világot kezdjem kutatni, megérteni. Ma már tudom, hogy jó úton vagyok. Ám ennek az útnak nincs vége!

Nem tudtam megérteni, hogy az emberek a vadonatúj otthonukban miért nem érzik jól magukat. Magamat hibáztattam, és különböző elméleteket gyártottam, hogy nem megfelelő stílust alkalmaztam a lakásuk kialakításánál, talán nem ismertem fel az igényeket. A belőlem jövő akkori negatív energiák is akadályoztak. Nem mentek a dolgaim. Magamnál is tudtam, hogy csak én vagyok a felelős tetteimért. Másokat nem hibáztathatok, saját döntéseim és nem döntéseim jutattak egy más szintű világba.

Akkoriban kibéreltem Fóton egy kis házat. Berendeztem a kedvenc ázsiai stílusommal. Párnák a földön, szövetek és könyvek a falakon, mindenfelé, természetesen a lakberendezés és Feng Shui igényeivel átszőve. Régebben még a gépészeti kereskedésben is próbálkoztam ezzel, de nem igazán követtem a tanácsadó leírásait, és természetesen így nem is válhatott be.

Most viszont, mintha minden egy sínen futna, tudatosan keresem az ilyen témájú könyveket és internetes oldalakat. Határozottan éreztem, hogy a lakberendezéssel hatni tudok az emberekre. Milyen formák, milyen színek, és hogyan hatnak ezek?! Az, hogy az emberekre hatnak, már megtapasztaltam. De hogy miként lehet ezt befolyásolni, tudatosan nem tudtam, csak éreztem.

Emellett érdekelt az asztrológia és a lakberendezés viszonya is, de az egy téren belül működtetett energiák még annál is jobban. Ekkor jött elém a Feng Shui. Többek között olvastam egy Feng Sui internetes oldal kiírását az induló Feng Shui szaktanfolyamról. Szinte gondolkodás nélkül jelentkeztem, pedig csak hónapok múlva indult. A tanfolyamon minden olyan egyszerűnek, érthetőnek tűnt. Játékos komolysággal, jó élményekkel, barátságok szövevényében zajlott az oktatás.

Az életben már nem volt ilyen egyszerű, amikor már rólam volt szó. Először magamon kellett kikísérleteznem, hogy másoknál alkalmazni tudjam. Természetesen a tanfolyam ideje alatt minden csoporttársam ezt tette, és nevetések közepette meséltük az ezzel kapcsolatos élményeinket. Pl. hogyan fogadta a környezetünk az ilyen irányú próbálgatásainkat. Nem csak a bútorokról, különböző tárgyakról, és azoknak elhelyezéséről volt szó. A Feng Shui egy szellemiség része, és ennek teljes megértéséhez az egészről kell képet alkotnunk. Így jutottunk közelébe a keleti filozófiáknak, a buddhizmusnak, Tao-nak. Többnyire egy iskola az „csak” elmélet, de a tanárnőnkkel mégis nagy szerencsénk volt, mert érezte, hogy még nem szabad a tanítványok kezét elengedni. Sokan mentünk vissza hozzá, a vizsga után, gyakorlati tanácsért. Talán így született meg a klub is, ahol volt szerencsém már rögtön a legelején is részt venni már az első alkalmon. Minden hónap első péntekén gyűlünk, tapasztalatot cserélünk, és Dorottya, a tanárnőnk, kiértékeli a hozott alaprajzokat.

Sok mindent megértettem a múltamból. Pl. hogy mi, miért történik velünk, annak bizony komoly része a környezetünk ránk vetített hatása, amit a Feng Shui-val alakíthatunk. Erről már szólok az internetes oldalamon is. Ma már a lakásfelújítási vállalkozásom csak a Feng Shui keretében működik, a megrendelők is csak ebből az érdeklődési körből kerülnek ki. Nem is tudnám másképpen csinálni, figyelmen kívül hagyni a tanultakat. Komolyabb esetekben természetesen én is Dorottyához fordulok tanácsért. Csapatom a régi, megbízható társaimból kerültek ki, legtöbbjükkel több évtizede dolgozom együtt. Ők egytől-egyik komoly szakemberek. Ilyen módon minden szakipart képviselünk, amire egy lakásban szükség lehet. Természetesen az épületgépészetben a fűtés játssza a fontos szerepet. Nem mindegy, hogy hol vezetjük csöveket a lakásban, vagy hova tehetünk padlófűtést. Fontos még az elektromos vezetékek vonala, hiszen az elektroszmog az egyik legjobban károsító sugárzású berendezés. Ezért használunk mi árnyékolt vezetékeket. A konyha berendezésnél a szempontok szinte nem is követhetők már. Külön tudomány. A lakberendezés szerinti technológiai sorrend, ergonómiai szempontok, a Feng Shui szerinti elemek, a tűz és víz harca. A festő kollegánk már tudja és érti, hogy miért változatosak, esetenként egy szobán belül is a falszínek. Ők már nem tartják furcsának, hogy ajtót áthelyezünk „ csak úgy”. Ezen az úton jutottam el egy „másik”, az érzékeken túli világba. Az, hogy valamit nem érzékelünk közvetlenül, az attól még létezik és befolyásolja életünket.

Így lett módom megismerni a keleti filozófiákat, mely ma már életem része. Ezen az úton jutottam el a természetes anyagok fontosságához környezetünkben, melynek kutatása mára hobbimmá vált, pl. hogy milyen problémákat eredményezhet egy vasbeton szerkezetű ház, vagy az elektromosság sugárzó hatása (elektroszmog) az épületen belül, és hogyan védekezhetünk ellene. Vagy, hogy mik a hasznos energiák és mik a károsak számunkra, illetve hogy milyen minőségi életet jelent egy szalma bála falazatú házban élni, amikor az univerzum éltető energiái (csi) folyamatosan táplálnak bennünket.

Ezzel a szemlélettel rendelkezve nagyon sok barátom lett, és jöttek vissza régiek is. Ebbe beletartoznak a lányaim és volt feleségem is!